Ginkgo biloba

Ginkgo biloba vagy páfrányfenyő

A növény a ginkgo-félék vagy páfrányfenyőfélék családjának egyetlen ma élő faja, amely 30-40 m magasra megnövő, nyitvatermő, kétlaki lombhullató fa. A női ivarú példányokon a nagyméretű magvak húsos burka éretten aranysárga, a mag belső héja kemény. A mag pörkölve Kínában csemegének számít. A sárga, barkaszerű porzós virágzatok külön fán jelennek meg tavasszal, és a szél juttatja a nőivarú fákra.

Levelei bőrszerűek, legyező alakúak, a levéllemez két lebenyre oszlik, mivel középen mélyen bemetszett, finom rajzolatú erezete villásan elágazó. Ma már külön növénytörzsbe, a páfrányfenyők törzsébe sorolja a tudomány.

A ginkgót élő kövületnek is hívják, mivel a kövületek bizonyítják, hogy a fa az évmilliók alatt alig változott. 270-200 millió évvel ezelőtt számos ginkgo-faj élt a Földön, és pl. Kínában nagy erdőségeket alkottak.

Kína Szecsuan tartományában újra találtak néhány vadon növő állományt. Kínában és Japánban évszázadok óta ültetik a szerzetesek a templomkertekbe, mivel szent faként tisztelik. Innen került a XVIII. században Európába, legelőször az utrechti botanikus kertbe, amely példány ma is él. Az Európába telepített összes példány kelet-ázsiai templomkertekből származik. Díszes, népszerű, elegáns fa és parkokba, fasorokba is ültetik. Jól tűri a kén-dioxidot és egyéb városi szennyeződéseket, igen ellenálló. Hosszú életű fák, a keleti templomkertekben 2500-3000 éves példányok is élnek. Az angliai legnagyobb fák kb.250 évesek.

Hiroshimában az atombomba ledobása után ez volt az első fa, amely kihajtott, tehát túlélte a pusztítást.

Gyógynövény minden baj ellen?

A ginkgót több mint 2000 éve használja a kínai orvostudomány, ma pedig ez az egyik legnépszerűbb gyógynövény Európában. Használták szédülés, fülzúgás, légzőszervi panaszok, emésztőrendszer bajai és fáradtság ellen.

Egyre inkább felismerik jótékony hatását az emlékezetkiesés és az Alzheimer-kórral kapcsolatos tünetek kezelésében, mivel javítja a vérkeringést és az agy oxigénellátását, hat a véralvadásra, csökkenti a vérrögképződés esélyét és gátolja az érelmeszesedést. Javítja a koncentrációs készséget és a memóriát. Gazdag flavonoidokban, antioxidánsokban, így segíti a hajszálerek védelmét.

Gyógyászati célra csak az erre a célra termesztett növényekről szednek fiatal leveleket a francia, kínai, japán és koreai ültetvényeken.

Hogyan lett ez a szép fa a kétkaréjú, legyezőszerű leveleivel, a német kéttannyelvű osztályunk okán a gimnázium jelképe?

Goethe és a Ginkgo biloba

A ginkgófa költőket, művészeket ihletett meg műalkotások készítésére.

Goethe rajnai utazásai (1814-15) előtt olvasta Háfiz (1320-89) perzsa költő verseit, melyek akkor jelentek meg német fordításban. A versek nagy hatással voltak rá és rokonságot vélt felfedezni a keleti költészettel. Keleti mintaképek nyomán öntötte költői formába rajnai utazásai élményeit. Legszebb szerelmes verseit ihlette akkor az a költői és lelki kapcsolat, mely közte és Marianne Willemer (1784-1860) között szövődött. Keleties hangulatú verseiben a költő "Hatem" álarcában szólal meg, míg Marianne "Sulejka" néven lett a versek hősnője. Marianne néhány versével részese is lett Goethe "West-östlicher Diwan" (Nyugat-keleti Divan) címen kiadott versgyűjteményének. (Divan eredeti jelentése: tanács, gyülekezet, átvitt értelemben versgyűjtemény, antológia.) A távol keleti fa kétkaréjos levelei és tűszerű erezete a költő szemében a barátság szimbólumának tűntek és ez vers megírására késztette.

Napkeletről jött a fája, és most itt kertemben él. Sejtelemmel nézek rája, titkot kérd e falevél. Egyetlenegy teremtmény-e mely megosztá önmagát? Vagy egy választott pár lénye lett eggyé e lombon át? Verseimben leltem választ erre, mélyet és nagyot. Érezhetted bennük már azt: egy s mégis kettős vagyok. Harsányi Zsolt fordítása

E keletről gondjaimra bízott fának levele a tanult főt okosítja, titkát fejtvén vele. Egyetlen élő levélkét látunk kettéválva mi? Vagy kettőt, mik eltökélték: egynek fognak látszani? E kérdésre, mit megoldott elmém, választ így adok: nem sejteti-e dalom, hogy egy s mégis kettős vagyok. Kálnoky László fordítása

A költeményt és a hozzá csatolt faleveleket elküldte Marianne-nek Weimarba, aki megértve a szép gondolatokat, versben válaszolt a költőnek:

Távol-Keletről érkezett a fa és a levél. Két égtáj kertjére bízva virulva jól megél. Titkos értelmét sejtem, megértem, mit jelent, boldogságra segíti a szerelmeseket. Révay Ágnes fordítása

Irodalom: Christopher Hobbs: Ginkgo, Elixír of Youth (1991) Kemper-Schmid-Schönbein: Rökan, Ginkgo biloba EGb 761 (1991) Csang Csie: Jin-hszing caj-pej csi-su (A ginkó-termesztés mestersége, 1992) Benedek István: Tibeti orvoslás és varázslás (1987) J. W. Goethe: West-östlicher Diwan (1819) E. Schneider: Ginkgo biloba (1988) Packard-Deberdt-Vleyman: Nootropil monográfia (1996) Neményi András (szerk.): A bonsai titkai (1996) Maria Schmid, Helga Schmoll gen. Eisenwerth: Gingko, Ur-Baum und Arzneipflanze (1994) Dános Béla: Farmakobotanika (Budapest, 1997) Tarr József: A ginkó

Antalné Koska Noémi